Egyebek között,őstermelőként, méztermeléssel, mézeladással foglalkozom.
Információ:
Itt található néhány fontosabb link, amelyek szervesen kapcsolódnak ehhez a weblaphoz.
Belépés:
Kelt.:2013-06-05 20:56:46
" A Bölcsesség útja, a csend "
A buddhizmus lényege
A vallásalapító Guatama Sziddhátra, a Buddha (Megvilágított), a hagyomány szerint i.e. 560 és 480 között élt Észak-Indiában. A legenda szerint királyfi volt, akinek rendkívüliségét csodás születése is bizonyította. Felnőtt korában egy öreggel, egy beteggel, egy halottal, és egy aszkétával találkozva jutott el a Megvilágosodáshoz, a szenvedés és a múlandóság belátásához. Maga is remetévé lett, így fogalmazta meg az új vallási-filozófiai rendszer, a Buddhizmus elveit. Tanításainak legősibb gyűjteménye a Tripitaka (Három Kosár), az új vallás páli nyelven írtszent Könyves Gyűjteménye. Az emberi tudás alapja az a felismerés, hogy az élet szenvedés, aminek az oka az érzékiség, az élet utáni vágy és a tudatlanság. Ezért leküzdésének útja sem lehet egyéb, mint az érzékiségtől, a cselekvéstől való tartózkodás, a szemlélődő passzivitás, az életösztön kikapcsolása, a radikális aszkézis és a meditáció. Aki mindezek gyakorlására képessé lesz, az megszabadul a lélekvándorlással járó újjászületés terhétől, és eljut a Nirvánába, ami a létvágy kialvása, a teljes megsemmisülés, a nemlétezés. Buddha szerint, minden létező, egyszerű alkotóelemek vegyüléke, az összetartozás csak időleges. A részecskék mozgását a Világtörvény, a Dharma szabja meg, s az egyes elemek maguk is a Világtörvény töredékei, darabkái. A dharmák között egyaránt vannak létező tulajdonságok, és folyamatok. Dharma a föld, vagy a víz, a látás vagy az alvás, a szépség, a születés, a vágy, a gondolkodás, az érzékelés, a színek és a hangok.
Metafizikáján túl, a Buddhizmus elsősorban erkölcsfilozófiai rendszer. Olyan vallás, amelynek nincsenek istenei, és
nincs mitológiája sem. Maga Buddha nem tagadja istenek létezését, de nem tulajdonit nekik nagy jelentőséget.
A Buddhizmus igazából nem vallás, hanem életfilozófia. Lényege erkölcsi és viselkedési elveinek, életszabályainak sora.
Alapja öt szabály, amelyek a Nirvána felé vezetnek.
Tibetben, és Mongóliában kialakult a Buddhizmus erősen mágikus, mitologikus változata, a Lámaizmus, amely ma talán a Buddhizmus
legjellegzetesebb irányzata.
A Buddhizmus keretében Japánban született meg a Zen vallási, meditációs iskola.
Gyógyító Buddha
Ha valóban szereted magad és másokat; ha valóban boldogságot akarsz szerezni magadnak és másoknak, akkor ahhoz az élet szeretete,
megfelelő életvezetés, nyitott szív és elme kell.
Az alap Keleti valláshoz hasonló más vallásokat, kultúrákat, filozófiákat tanulmányozni és elemezni kell.
A Buddhizmusban például, meglepően tiszta és tökéletes magyarázata van, az elme okozta szenvedésnek, és a szenvedés kirekesztésének is,
a halál és az újraszületés alóli felszabadulás örök problémáinak.
Buddha megvilágosult lény, aki a lényeget tanítja, az ösvényt és eredményeit, az eszközt amely megvalósítja az örökké tartó boldogságot. Az ezekre vonatkozó kutatások rendkívül fontosak és a létezés alapjainak szempontjából hasznosak. Így többet és többet tudhatnak meg az emberek a nyitott elméről. Viszont, az elmének megtanított változásokat nem szükséges definiálni azok számára, akik teljesen megvilágosultak és tökéletesen értik az elmét, és mind azt, ami azt övezi.
Ha akarod, vizualizálhatod a teljesen megvilágosult lényt, a Gyógyító Buddhát vagy Orvos Buddhát.
Ennek az oka, meditáció a Gyógyító Buddhához. Miért? –Amikor beteg vagy, azt teszed, amit az orvos javasol a betegségre. A te boldog időszakodban, legfontosabb találni valakit, aki gyógyít téged, különösen a külső hatások következményeivel szemben. Ez, azok számára, akik gyakorolják a Gyógyító Buddha vizualizációját, egyszerű.
A gyakorlás célja; a betegség megelőzése, hogy ne tapasztald meg azokat. Minden esetben fontos a pozitív meditáció.
Egy gyakorlat a betegség megelőzéséhez és gyógyításához